Melléksodor

Non-mainstream

A Melléksodor blog célja

2016. július 13. 16:36 - Csebó Horváth János

A blog címe az angol mainstream szóra utal, aminek szó szerinti fordítása fősodor vagy főáramlat. A Wikipédia szerint a fősodor szó „…valamely tudomány vagy művészet célközönségének és szakértőinek többsége által elfogadott és támogatott irányzat megjelölésére használatos. Minden területnek és minden kornak, korszaknak megvannak a maguk uralkodó, azaz mainstream irányzatai, amelyek háttérbe szorítják az alternatív, azaz underground irányzatokat.” A blog neve arra utal, hogy itt a „melléksodorba” szorított magyarázatokat, értelmezéseket, elméleteket  preferáljuk a fősodratú magyarázatokkal szemben.

Milyen szakterületekkel szeretnék a blogon foglalkozni?

Miután az egykor kötelező tananyagként diktált dialektikus-materialista világnézet szinte nyom nélkül eltűnt, a helyére került „fogyasztói világnézet” kevés volt, maradt egy erős hiányérzet. Ennek jegyében kezdtem el foglalkozni a fizika, kozmológia, matematika, filozófia és történettudomány egyes kérdéseivel. Nem gondolom, hogy bármelyik szaktudománynak is tudósa lennék, de mivel egy tudományegyetem matematika-fizika szakán végeztem, a tudományos megismerés módszere nem áll távol tőlem. Az a célom, hogy a felsorolt tudományok néhány, világnézet-meghatározó problémáját közvetítsem egy szélesebb, de érdeklődő közönségnek. Ennek érdekében leegyszerűsítem a kérdések tárgyalását, de a hitelesség érdekében a túlzott leegyszerűsítéseket szeretném elkerülni.

 Néhány tervezett téma vagy témakör:

  • a kvantumelmélet interpretációi (koppenhágai, Einstein-féle, Bohm-féle)
  • az univerzum antropikussága (sokvilág-típusú vagy tervezett univerzum)
  • a „test és elme probléma” (dualizmus, fizikalizmus, emergentizmus)
  • az élet keletkezése (pánspermia, abiogenezis, Csányi Vilmos evolúciós elmélete)
  • néhány történelmi jelenség alternatív értelmezése (felvilágosodás, protestantizmus stb.)

 

Mi a célom az egyes fősodor és melléksodor álláspontok szembeállításával?

Témánként szeretném megmutatni azokat az értékválasztásokat, esetleg világnézeti döntéseket, amelyek meghatározzák, hogy egy-egy jelenségcsoport lehetséges magyarázatai közül melyik kerül a fő-, és melyik a melléksodorba.

Szeretnék rámutatni arra is, hogy a fősodor magyarázatokra általában jellemző egyfajta szemfényvesztés, hogy ti. önmagukat a cáfolhatatlan objektív igazságot megfogalmazó egyetlen lehetséges magyarázatként próbálják feltüntetni. Azonban a mélyben meghúzódó értékválasztásuk felszínre emelésével a fősodor és a melléksodor összehasonlíthatóvá válik, s így a „csúsztatás” leleplezhető.

Mi a helyzet a tudománytalan értelmezésekkel?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon nem az amatőr magyarázatoknak vagy a manapság oly divatos paratudományoknak nyitok-e itt teret? Nem ez a szándékom.

Csak olyan alternatív értelmezésekkel szeretnék foglalkozni, amelyek tapasztalatilag legalább annyira alá vannak támasztva, mint fősodratú alternatívájuk, így az egyes értelmezések között csak értékválasztásuk/világnézetük alapján tehetünk különbséget. Ezt viszont a szabad gondolkodás nevében mindig meg is kell tennünk, soha nem szabad hagynunk, hogy a fősodor vélemény az egyetlen lehetséges magyarázat szerepében tetszelegjen.

 

Bízom benne, hogy a tisztelt Olvasó a blogon megjelenő írásokat elég érdekesnek fogja találni ahhoz, hogy a véleményét megossza velem.

 

160_atlantique_poissons-1024x681.jpg 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://melleksodor.blog.hu/api/trackback/id/tr78885628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JimmyG 2017.01.18. 16:29:23

Tökéletesen egyetértek a blog céljaival. Nagyon jó meglátásnak tartom, hogy a mainstream, vagyis a hivatalosan elfogadott tudomány és a paratudományok mellett létezik egy terület, amelyet melléksodornak nevezel.
Sajnos jelenleg a hivatalos tudomány átlépte a valódi tudomány határait, és egy képzeletbeli fantáziavilágba lépett át. Ideje lenne visszatéríteni a valóság mezejére.

Csebó Horváth János 2017.01.18. 17:43:45

Én azt azért túlzásnak tartom, hogy a mainstream tudomány - úgy általában - egy fantáziavilágban járna, de az biztosan mondható, hogy kíméletlenül kiszorítja az alternatív megközelítések képviselőit, még olyan problémák kapcsán is, amikor nyilvánvalóan nem sok fogalma van a jelenség természetéről. Ilyen pl. a non-lokalitás problémája: maguk között elismerik, hogy "piszkosul nem értik", de ha valakik valamilyen nem fősodratú koncepcióval állnak elő, mint pl. David Bohm követői, megvonják tőlük a tudományos kutatás lehetőségét.
De szerinted mely tudományok lépték át a fantáziavilág határait?

JimmyG 2017.01.19. 08:47:36

@Cs. Horváth János: Első hallásra nyilván túlzásnak hangzik, de mégsem az. Éppen az általad leírt okok miatt van így. A hivatalos tudomány kíméletlenül kiszorít minden más elképzelést. De ha a hivatalos tudomány tévútra téved, és elveszíti a kapcsolatát a valósággal, akkor már nem marad senki, aki visszarángatná a helyes útra, mivel más nézeteket nem tűr meg maga mellett. Kontroll hiányában bezárkózik egy fantáziavilágba, és ezt építgeti, fejlesztgeti tovább és tovább, a tényektől nem zavartatva.
Ez történik ma a fizikában. Egész pontosan a modern fizikában, a csillagászatban, a fénytanban, a gravitációelméletben. Amit ezen a területen ma tanítanak, az szerintem kb. 80%-ban nem igaz. Egy része tévedés, más része a tévedések leplezésére kitalált csúsztatás és hazugság.
Mindez egy kicsit meglepőnek és talán riasztónak is hangzik, de sajnos így van.

JimmyG 2017.01.20. 08:07:28

E hétig nem vagyok itthon. Utána folytatjuk.

JimmyG 2017.02.03. 12:26:47

A mai modern fizika gyakorlatilag Einstein elméleteire épül. Tőle származik a fotonelmélet, a Michelson-Morley kísérlet hibás értelmezése, a relativitáselmélet, a fénysebesség átléphetetlensége. Ezekre épült a mai kozmológia, a fény kettős természetéről szóló tanítás, és részben a kvantummechanika is. Ezek összességében alkotják a mai modern fizika elméleti rendszerét, amelyet nevezzünk Einstein paradigmának.
Az Einstein paradigma azonban óriási ellentmondásokkal terhelt, és nagyrészt ellentmond a tapasztalatnak is. De mivel az egyes részek egymásba kapcsolódnak, lehetetlen javítani rajta anélkül, hogy az egész össze ne omlana.
A mai tudóstársadalom jelenleg az energiája nagy részét (és sok-sok pénzt) nem tudományos kutatásra fordítja, hanem a régi elavult paradigma fenntartására. A mai modern fizika mély válságban van. Ebből kiutat csak egy alapjaiban új paradigma jelenthet.

JimmyG 2017.02.03. 14:02:02

@JimmyG: A jelenleg uralkodó Einstein paradigma talán legnagyobb hibája, hogy hiányzik belőle egy valódi gravitációs elmélet. A gravitáció a világegyetem legmeghatározóbb jelensége. Nélküle nem létezne a földi élet, hiszen gravitáció hiányában minden kirepülne a világűrbe, ami nincs lerögzítve. Az emberek, az állatok, az autók, a folyók és tengerek vize, az éltető légkör mind-mind elhagyná a Földet. De maga a Föld sem maradna egyben. Gravitáció nélkül nem létezhetnének a bolygók, nem létezhetne a Nap, sem a galaxisok. Vagyis az egész világegyetem létezésének alapfeltétele a gravitáció.
Ennem ellenére nincs a hivatalos tudománynak gravitációs elmélete. A speciális relativitáselméletből a gravitáció egyszerűen kimaradt. Einstein szerint nincs gravitációs erő, ezért az általános relativitáselméletben a gravitációt megpróbálta a téridő görbületével helyettesíteni, és a gravitációt puszta geometriává degradálta. Vagyis ma nem létezik olyan elmélet, amely elismerné a gravitáció fizikai létezését, és átfogó leírást adna róla.

A másik nagy problémája az Einstein paradigmának a fotonelmélet. Einstein felfogásában a fotonok olyan részecskék, amelyeket a fényforrás lő ki (emittál) magából. De ennek a felfogásnak tökéletesen ellentmond a tapasztalat. A kettőscsillagok megfigyelései bizonyítják, hogy a fény nem állhat részecskékből, mert akkor haladó fényforrás esetében a fényforrás haladásának irányában nagyobbnak kellene lenni a fénysebességnek. A megfigyelés szerint azonban a fényforrás mozgása NEM befolyásolja a fény sebességét. Vagyis a fény csakis hullám lehet. De ha hullám, akkor a tudósoknak meg kellene tudni mondania, hogy milyen anyagnak (közegnek) a hullámzása, hiszen a hullám egy haladó rezgés, és ha nincs ami rezegjen, akkor hullám sincs. A hivatásos tudósoknak azonban fogalma sincs, hogy a fény minek a hullámzása. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a fény néha hullám, néha részecske. Persze ez nem oldja meg a problémát, inkább még jobban elködösíti.
Idős korában Einstein elismerte, hogy fogalma sincs mi is a foton. "Ötven és tűnődés sem hozott közelebb annak megfejtéséhez, hogy mi a fény kvantumja." - íja Einstein.
A mai fizika pedig a fotonokra épül. Ezzel magyarázzák a fotoelektromos hatást (amiért Einstein fiatalon megkapta a Nobel díjat), a fotont tekintik az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéjének. Vagyis a foton nélkül összeomlana az Einstein paradigma, de már sokan sejtik, hogy foton a valóságban nem létezik.

Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket.

JimmyG 2017.02.05. 17:31:36

@JimmyG: Az új paradigma körvonalai már kirajzolódtak. Mivel legfontosabb eleme egy valódi gravitációs elmélet lesz, nevezzük az új rendszert G paradigmának. Tehát a G paradigma gerincét a következő elméletek fogják alkotni:
1. a gravitáció mezőelmélete (amely a relativitáselméletek helyébe lép),
2. a fény egyesített elmélete, amely egyesíti a fény hullámtulajdonságát és kvantumos természetét (ez a fény kettős természetének helyébe lép),
3. egy új kvantumfizika (amely a jelenlegi kvantummechanika helyébe lép),
4. a gravitációs optika (amely forradalmasítja a csillagászatot),
5. és a szuperfizika (superlight speed physics), amely a fénysebesség feletti jelenségek világát írja le.

Ezzel egy korszak véget ér. A fizika gyökeresen átalakul, a gravitációelmélet, a fényelmélet a csillagászat a kvantumfizika megújul. Belép két új tudományág, a gravitációs optika és a szuperfizika.
Ezt a változást azonban NEM a fősodorbeli fizikusok fogják elhozni. A történelem tanúsága szerint a tudományos forradalmakat nem az idős, tekintélyes hivatásos fizikusok csinálják, hanem vagy fiatalok, vagy kívülállók. (lásd Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete c. könyvét). Így lesz ez most is. Ezért van nagyon fontos szerepe ennek a weblapnak. Amikor a fősodratú tudomány csődbe jut, csak a melléksodor mentheti meg. A jelenlegi fizika csődje azonban nem jelent katasztrófát. Éppen ellenkezőleg. Egy új fizika eljövetelét jelzi.

Csebó Horváth János 2017.02.06. 01:09:00

@JimmyG: "Tehát a G paradigma gerincét a következő elméletek fogják alkotni"

Nagyon izgalmas, amit a lehetséges G-paradigmáról írsz, és nagyon logikus, ahogy a jelenlegi fizika problémáiból levezeted a szükséges új elméleteket, de ugyanakkor kicsit meglepő ez a konkrétság. Olyan, mintha már valamilyen szakmai közegben körvonalazódna ez a megoldás, de ugyanakkor nem sok minden szivárgott ki belőle, hiszen most hallunk róla először. Hogy lehetséges ez? Vagy csak mi nem vagyunk elég figyelmesek?

Legszívesebben azt kérném, hogy oszd meg velünk néhány jellemzőjét ezeknek a várható elméleteknek, ha lehetséges.

1. Hogy néz majd ki a nagy sebességű fizika? Vagy nem is lesz ilyen?

2. Ezt még el is tudom képzelni.

3. Az új kvantumfizika determinisztikus lesz? Hogyan fogják benne értelmezni a Heisenberg-féle határozatlansági relációt?

4. Valamennyire elképzelhető.

5. A "szuperfizika" nyilván a jelenleg non-lokalitásnak nevezett jelenségekkel foglalkozna. Ezekről a Bell-féle egyenlőtlenségek ill. az Aspect-féle kísérletek mellett vannak további tapasztalatok? A fénysebességnél nagyobb sebességet fel lehet végesként fogni? A non-lokalitásra jelenleg a "kategoriális elégtelenség" ill. a Bohm-féle kvantumpotenciál mellett van más magyarázat?

"Mindezek miatt a fizika nagy változások előtt áll. És ebben a magyar kutatóknak vezető szerepe lesz. A magyarok ismerik legjobban a a jelenlegi paradigma problémáit. És a magyar szerzők jutottak legtovább azon az úton, amely az új paradigma felépítéséhez elvezet bennünket."

Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?

JimmyG 2017.02.06. 10:38:24

@Cs. Horváth János: "Olyan, mintha már valamilyen szakmai közegben körvonalazódna ez a megoldás, de ugyanakkor nem sok minden szivárgott ki belőle, hiszen most hallunk róla először."
Ez a megoldás az utóbbi években rajzolódott ki, és nem kapott semmiféle nyilvánosságot, mivel nem hivatásos berkekben született. Például az egyik ilyen szakmai közeg volt a Tudásfa Akadémia nevű amatőr tudósklub. Vagy a Dobó Andor által vezetett kör, a Magyar Alkotók és Gondolkodók (MAG) Társasága. Ezek ma már nem működnek, de szellemi termékeik tovább élnek.

Kérésedre egy kicsit bővebben a G paradigma elméleteiről:
1. A gravitáció mezőelmélete. Angolul: Gravitational Field Theory, röviden: GRAFIT.
Már Newton is rájött (bár ez nem közismert), hogy a gravitáció nem távolható erő. Két test vonzása nem távolról, a semmin keresztül történik, hanem a testek közötti gravitációs mezőn keresztül közelhatás útján. Ezért a gravitációs hatás is véges sebességgel terjed (ezt azonban Newton gravitációs képlete nem tartalmazza). A gravitációs mezőt maguk a nagy tömegű égitestek alakítják ki, amely egy valóságosan létező fizikai mező, az atomos anyag mellett az anyag egy másik fajtája. Erről szól az új gravitációs elmélet.

2. A fény egyesített elmélete, amely egyesíti a fény hullámtulajdonságát és kvantumos természetét. Angolul: Unified Theory of Light, röviden: UNITEL.
A kísérletek szerint a fény nem lehet részecske, csakis hullám. Másrészről kísérletek bizonyítják a fény kvantumos természetét. Ez a kettő nem áll ellentétben egymással, hiszen a Bohr-féle atommodell szerint a fény valóban véges hosszúságú hullámszakaszokban, hullámsorozatokban születik és úgy is terjed. A hullámsorozat angol rövidítése: WASER a Wawe series szavakból.(ejtsd: vézer) Ez váltja fel a fotont, amelyről bebizonyosodott, hogy mint részecske nem létezik.

3. Egy új kvantumfizika (amely a jelenlegi kvantummechanika helyébe lép). Erről tudok a legkevesebbet. Egy olyan elmélet lenne a cél, amelyben nem a valószínűségi értelmezés dominál, a kvantumosságnak határai vannak, és a részecskék kicserélődésével működő kölcsönhatások is felülvizsgálatra szorulnak.

4. A gravitációs optika (amely forradalmasítja a csillagászatot). Angol rövidítése: GROP
A megmagyarázhatatlan égi jelenségek jó része csak látszólagos (planetáris ködök, változó csillagok, kvazárok, kvazók, szupenovák, gammafelvillanások, stb.). Ezeknek egy nagy része optikai jelenség, amelyre egységes magyarázatot a gravitációs lencsehatás ad. A gravitációs lencsehatás ugyan már ismert jelenség, de sokkal több jelenségbe játszik bele, mint azt a csillagászok hiszik.

5. A szuperfizika (superlight speed physics), amely a fénysebesség feletti jelenségek világát írja le.
A fénysebesség csupán az elektromágneses hullámok haladási sebessége a fényközegben. Nincs semmiféle titokzatos határsebesség szerepe. Elérhető és túlszárnyalható. Tehát létezik egy ismeretlen világ, a fénysebesség feletti világ, ahová a hivatásos fizikusoknak tilos betekinteni. Erről a világról szól a szuperfizika.

"Ezekről a magyar kutatókról mit lehet tudni, milyen publikációkban lehetne ennek utánanézni?"
Gotthard Jenő, Eötvös Loránd, Wodetzky József, Jánossy Lajos voltak a múlt magyar tudósai, akiknek tudásunk nagyrészét köszönhetjük. Jánossy könyvein felnőtt egy olyan magyar tudósgeneráció, amelyik megértette a szerző kételyeit, és nem követi a hivatalos (fősodorbeli) elméleteket. Ezek közé sorolom magamat is. Ők nem hivatásosok, mert nem is lehetnek azok. Aki az volt, azt eltávolították a munkahelyéről.
Természetesen, mint minden születőben lévő elméleti rendszer, még messze nem teljes, és bizonyára hibákkal terhelt. Csupán akkor tisztulhat le, ha nyilvánosságra kerül, ha viták keresztüzében is meg tudja védeni magát, ha az elméleti megfontolásokat kísérletek fogják igazolni, továbbá az elméleteknek lesznek olyan előrejelzései, amelyek új jelenségekhez vezetnek el.

A Farkas György · https://www.facebook.com/profile.php?id=100013920128013 2017.03.03. 08:10:52

Nagyon színvonalas ez a blog, csak gratulálni tudok.
Bevallom nem vagyok fizikus. De azt látom és olvasom, hogy a hétköznapok tudását mennyire képes, befolyásolni ez a "fősodor", mely megjelenik, informál a médiákon keresztül. A mindennapi való világban ezek, az így elsajátított "tudások", szerintem, amolyan hamis tudatot hoznak létre és a tekintély "fősodor" alapján bármiféle más tudomány eredményei félreértésekké, szenzációvá változnak. Rákkutatás, időutazás, vagy a pillanat "hatalma" az idő végtelen részletekre felosztása, egy okozatnak akár megszámlálhatatlan oka lehet és még sok más.
Remélem folytatni fogja, mert fontos, hogy megtanítsa az embereket a jogos kételkedésre.
Köszönöm figyelmét.
//
Az írásokkal kapcsolatosan lehet kérdést feltenni, ha nem érthet valami ?

Csebó 2017.03.03. 09:01:52

Természetesen lehet kérdést feltenni, és véleményt is szabad nyilvánítani a szabad gondolkodás nevében :)

A Farkas György · https://www.facebook.com/profile.php?id=100013920128013 2017.03.03. 09:16:36

@Csebó: Köszönöm válaszát ! Azért bátorkodtam megkérdezni, mert ahogy jeleztem nem vagyok fizikus, és előfordulhat, hogy ostobaságot írok, kérdezek ! Volt szerencsém megtapasztalni, hogy nem minden esetben célszerű, mert vagy engem értenek félre, vagy én az írást !
Engem főleg filozófiai kérdések szempontjából is érdekel. Bár filozófus sem vagyok. Inkább idős és nem biztos, hogy bölcs. /ennyi elég is az öndicséretből :) /

Viktor46 2018.10.20. 13:52:04

@JimmyG: Felhívom figyelmeteket Korom Gyula előadására, amely 2018. október 27-én szombaton délelőtt 10 h. 15-kor kezdődik a Műcsarnok alagsori előadótermében a Filozófiai Vitakör rendezésében. Belépés díjtalan. A meghívó alapján sok érdekesség várható, így a Michelson-Morley kísérlet és az éves csillagászati aberráció elemzése, valamint a Józanész Relativitáselméletének és a gravitációs fényelméletnek a bemutatása.
süti beállítások módosítása